A kedvencem is lehet allergiás?

Nem az ember az egyetlen, akinek meg kell küzdenie az allergia gyötrelmeivel. A házi kedvencek is szenvedhetnek allergiától.

Az allergia a szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagokkal, úgynevezett allergénekkel szemben. A legtöbb allergén fehérje természetű anyag, ami lehet növényi vagy állati eredetű. Ha az állat szervezete több alkalommal kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere fokozottan érzékennyé válhat (szenzibilizálódhat), és kialakulhat a jellegzetes allergiás reakció. Az allergiás állatok immunrendszere az adott allergénnel szemben túl erős választ ad, és így reakciója már nem a szervezet érdekeit szolgálja, hanem károssá válik. 

Az állatorvos gyakran találkozik a rendelőben olyan kutyákkal, melyek látszólag minden ok nélkül egész nap vakaródznak, rágják magukat, sokszor akár sebeket ejtve saját bőrükön. Ezen betegek száma főleg tavasztól őszig ugrik meg feltűnően, abban az időszakban, amikor az allergiás emberek szenvednek a légzőszervi tünetektől. Alapvetően ugyanarról a betegségről van szó, amely azonban az emberekkel ellentétben az allergiás kutyáknál nem légzőszervi tünetekben, hanem a bőr gyulladásában nyilvánul meg. Ennek oka, hogy kutyákban az allergiás folyamatokért alapvetően felelős sejttípus (hízósejt) nem a légutakban (mint az ember esetében) hanem a bőrben van jelen nagyobb számban. 

A macskáknál és kutyáknál egy sor anyag kiválthat allergiás reakciót: így például bolhanyál, étel összetevők, műanyag, pollenek, penész és egyéb gombák, poratkák, stb... Az allergiás bőrgyulladás (atópiás dermatitis) a kutyák kb. 10%-át érinti. A betegség ritkábban ugyan, de macskáknál is előfordul.

Kutyák esetében a bőr viszketése az allergia leggyakoribb következménye. A vakaródzás, a bőr harapdálása korlátozódhat egy-egy testrészre, de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. Az allergiás kutya sokat vakarózik, bőre kipirulttá válik, korpásodik, szőrzete fénytelenné, töredezetté válik, foltokban szőrhullás jelentkezik, a bőrön pörkök, hólyagok jelennek meg, következtében akár gombás vagy gennyes bőrgyulladás is kialakulhat.

A légutak is nagyon ritkán ugyan, de érintettek lehetnek, ebben az esetben köhögés, tüsszögés, szuszogás és esetenként vízszerű orrfolyás, könnyezés utal az allergiára.

A harmadik megjelenési forma a gyomor-bélrendszert érinti, ebben az esetben hányás, hasmenés jelentkezik az allergén hatására.

Bolhaallergia:

A kifejlett bolhák a mászkálásukkal és vérszívásukkal nyugtalanítják a gazdaállatot, a vérszívás után kis gyulladásos duzzanat alakul ki a bőrön. A legjelentősebb kártételük a bolhaekcéma. Vérszíváskor ugyanis a bolhanyállal fehérje jellegű anyagok jutnak a gazdába, amelyek a bőr alkotóelemeihez kapcsolódva allergizálják a szervezetet. A már allergizálódott állatokban újabb bolhacsípés következtében rövid idő alatt kialakulhatnak a jellegzetes tünetek. Enyhe esetekben a kutya néha vakaródzik. A jellegzetes bolhaekcéma esetén a háti és ágyéki részen, valamint a faroktőnél nagy területre kiterjedő nedvező borgyulladás és szőrhullás látható, ami szűnni nem akaró vakaródzással jár. Az állatok testüket harapdálják, dörzsölik. 

A diagnózis felállításához az állatorvosnak több vizsgálat elvégzésére lehet szüksége. Ha bőrbeteg, vakaródzó állattal találkozunk, a fizikális vizsgálatot követő bőrkaparék vizsgálat a bőrgyulladásban résztvevő baktériumok, gombák és paraziták felderítésére és az ellenük való helyes terápia megválasztására (pl. megfelelő antibiotikum) irányul. Gyakran a negatív bőrkaparék minta is eredmény és informatív. Azt jelenti, hogy valószínűleg nem fertőzéses eredetű a bőrgyulladás, hanem pl. valamilyen allergén okozza.

Általános rutin vérvizsgálattal felderíthetjük az egyes szervek állapotát, kizárhatunk vagy megerősíthetünk egyes betegségeket, amelyek szintén bőrelváltozásokat okoznak. Speciális allergia-vértesztekkel a beteg vérében található ellenanyagot tudjuk kimutatni, mely adott allergénnel szemben termelődik.

A táplálékallergia elkülönítése az egyéb okok következtében kialakuló túlérzékenységi reakcióktól, az eliminációs diétával lehetséges. Ennek során a kutya 8-12 héten át csak egyféle húsból és egyféle szénhidrát forrásból álló eleséget ehet. Ez házilag is elkészíthető, illetve kaphatók speciálisan erre a célra gyártott tápok is (Hill's Z/D). Fontos, hogy a diéta során a kutya kizárólag a megszabott eleséget kapja, ugyanis csak így dönthető el, valóban a táplálék okozta a tüneteket.

Az inhalációs és kontakt allergia tünetei a kutyák esetében rendszerint az alábbi allergének esetén láthatóak:

•  Virágporok (pollenek)-pl.: fák, gyomnövények, fűfélék 
• Penészgomba spórák
• Házi poratka
• Leváló hámsejtek (korpa) 

Az allergiás kutya, macska gyógykezelésének lehetőségei:

Az allergiás kutya, macska kezelésében fontos a  tüneti terápia, mely magába foglalja a gyulladáscsökkentést, viszketéscsillapítást, a másodlagos fertőzések kezelését (antibiotikum, gomba ellenes kezelés).

 A gyulladáscsökkentőként alkalmazott szteroid hatóanyagú gyógyszereknek tartósan tablettában vagy injekcióban történő adagolásának komoly mellékhatásai lehetnek.

 A gyógysamponok eltávolítják a bőrröl az allergiát okozó anyagokat, visszapótolják a bőrt védő faggyúréteget és csökkentik a bőr viszketését.

 A diétás tápok minimalizálják a táp allergének megjelenésének kockázatát (fehérjeforrásuk általában halhús), speciális zsírsav összetevői pedig csökkentik a gyulladásos anyagok bőrbeli koncentrációját és javítják a bőr-, szőr minőségét.

 Oki kezelés során nem pusztán a tüneteket kezeljük, hanem magát a kiváltó okot iktatjuk ki (ha tudjuk). Van lehetőség arra is, hogy injekcióval juttatunk a kutya bőre alá egy, azokból az anyagokból egyedileg összeállított oldatot, melyekre az eb allergiás (hyposzenzibilizálás). Így szerencsés esetben hosszú távon a tünetek jelentős csökkenése, esetleg teljes tünetmentesség is elérhető, mellékhatások nélkül. Ez a gyógykezelés annál eredményesebb, minél hamarabb kezdjük el az első tünetek megjelenése után.